Summer ♡

Boldog vagyok. Nyár van. Már most érzem h mennyi mindent tartogat ez a nyár, most még dolgozok, de majd július közepétől...:)) Új emberek, új helyek és a szerelem városa vár. Verona- már annyira várom hogy ott legyek, megnézek mindent és nem fog érdekelni h ki mit gondol rólam, vagy mi  a véleménye az életemről, a tetteimről én, én vagyok/leszek/voltam, és ezen senki és semmi nem fog változtatni!:)

Egy film amit érdemes megnézni : Levelek Júliának. Csodaszép egy film.:)♡ 

Semmi

Nem történik semmi. Nincsen semmi. Unatkozom.

:))

Meg lesz a tetkóm, olyan gyönyörűszép legalábbis szerintem. De hát elég ha nekem tetszik, nem?!- Én fogom viselni egy életen keresztül:) Na ilyenem lesz csak a varrógép nélkül és fekete.fehérbee- már alig vároom!:DD

 Meg voltam dokinál a lábammal, vagyis a bokámmal, és lehet h meg kell műteni. és ez eléggé elszomorít, mert ha műteni kéne akkor nem táncolhatnék elég sokáig.:/ De reménykedjünk abban hogy nem kell:)

Eldöntöttem h nem fogok fiúk után futni, nem fogok küzdeni azért h rám figyeljen. Nem nekem kellene ezt tennem amúgy sem.Valamiért mindig olyat fogok ki akit biztos h nem érdekelek. Belefáradtam már, egész nyáron maradok a saját kis nyugalmamban:)

Dühroham+igazság

Szétvertem a kezem meg a szobám, totál ideg vagyok. Most volt a táncversenyünk ez alapján dőlt el hogy bejutunk-e az EB döntőre vagy sem. Erre nem beleakad a lábam abba a kibaszott szoknyába?! Komolyan mondom a sírógörcs kerülgetett, de mivel nem szoktam sírni főleg mások előtt nem, ezért inkább ütni szoktam-fizikailag vezetem le a feszültséget. Szerencsére már félig lehiggadtam.

~mindig lesz egy olyan ember, akire gondolva azt kívánod hogy: "bárcsak vele lehetnék", még ha tudod is, hogy Ő viszont nem akar veled lenni.~ Igaz, túlságosan is. Szeretem. De több okból kifolyólag ha szeretne se lehetnénk együtt, mivel én nem fogom elkövetni azt a hibát. Nem kívánom senkinek azt a kín szenvedést amit én éltem át. De köszönöm, mert ennyi idősen olyan dolgokat éltem már át,amiket egyes emberek egész életükben nem tapasztalnak. Igaz ezt a baklövést soha többé nem fogom felemlegetni, csak annyit hogy " igen, megbocsátottam teljesen, de nem fogom soha elfelejteni, ez mindig bennem lesz.. Na de ami a lényeg, ez a srác is benne fog maradni örökre a szívemben akármit is teszek. Ez van!

I don't care the people what say..I will be happy and free! ;))

...

Volt egy srác akibe 1,5 évig teljesen bele voltam esve. Aztán törzéntek dolgok és nem lett belőle semmi. Egy fél évig alig beszéltünk, és most megint jóban vagyunk. De ez nem jó ma megint azt éreztem..ugyanazt amit másfél évig. Soha nem fogom tudni elfelejteni, erre most rájöttem. Attól félek hogy nem lesz még egy olyan srác akit ennyire tudnék szeretni. Miért nem tudom kitörölni az életemből?! Azt hittem már elmúlt, hogy már nem szeretem...de sajnos mégis...nagyon!

Hisztirohaam..

Elegem van mindenből, legfőképp magamból. Ha fejre állok se leszek képes soha elfogadni magam. Valamiért utálom magam; a külsőm, a természetem, mindent gyűlölök! Ha én nem tudom elfogadni magam, miért várom el hogy más elfogadjon?! Nem kell nekem senki és semmi, tökéletesen megleszek egyedül, mint mindig.

Boldogság

Már el is felejtettem, milyen érzés  boldognak lenni. Elfejteni a problémákat és pillanatnak élni, csodálatos érzés volt. Mindezt köszönöm Boginak, egy hihetetlenül különleges személynek! :)

Hahaha

Hely: evelinnél.
Állapot: kissé ittas.
Nem értem mivan most, nem is akarom. Úgy látszik hogy vaddisznó vagyok, vagyis egyes emberek állítása szerint. Soooo cool! Elegem van az ilyen emberekből, főleg hogy nem is ártottam neki! Annyira jó volt Evelinnel és a haverjaival lenni imádom őket! <3

mert erős vagyok.

Játszd meg hogy tetszem, játszd el hogy kedvelsz, majd mikor kezdem elhinni csak szimplán lépj le! De nem érdekel, nem fogom mutatni senkinek, nem fogja tudni senki, hog, valójában mennyire fáj..megoldom egyedül ahogy eddig minden mást is. Miért esek mindig pofára?!- nem, rosszul kérdezem ; Miért hagyom ennyi idő után is hog, pofára essek?

Szellemlovas♥

Imádom, egyszerűen odavagyok a Marvel filmekért! Annyira különlegesek, képesek kiragadni a szürke hétköznapokból. Nem a megszokott unalmas szerelmes, vígjátékos, horroros, vámpíros agyonmajmolt filmek, hanem tényleg jók.:DD Most is a Szellemlovas c. filmet nézem- mámor ez a film csak ajánlani tudom mindenkinek! ;DD ♥♥♥

Egyszerre fura és édes!:)

Család?!-az meg mi?

Miért kell....? Apámék összevesztek, majd apám közölte hogy menjek ki a lakásból mert nem tartozik rám. Okés elmentem itthonról majd beközöl egy olyat hogy ha találkozok anyám barátjával mégegyszer akkor nem kiváncsi rám csak havonza egyszer fél napra. Hát elmentem otthonról majd anyám elkezdte magát sajnáltatni, apám meg nyalizott hogy hát ő nem úgy gondolta. Ezek után közölte hogy én még nem kaptam pofont az élettől (de tőle már igen) és hogx nem tudom hogy ez milyen bonyolult. Mit akar azt se tudja mikor születtem, nem is ismer, egyikőjük sem ismer.
Szétszakad a fejem, valaki segítsen!

why?

Mindenkinek egyformán nehéz az élete, mert ha igen valaki mondja már el hogy a francba lehet megoldabi mindent?! Semmi nem jön össze, minden egyre rosszabb lesz. És igaz a mondás; mindig van valaki aki jobb nálad!

*Taps

Ez ez ez ez....nem oké. Miért sírok?!

Óóóóó hát persze, nyugodtaan ...bazdmeg! Pfff...
Cikáznak a gondolatok...de nem láncolhat magához, nem. Zuhanok.

Nem,nem és nem!

Nekem ez nem fog menni, nem szeretem, egyszerűen nem megy akárhogyis próbálom megszeretni. Nem merem elmondani neki, ki lesz bukva..de muszáj megtennem. Nekem nem valok a kapcsolatok, ha nincs az a baj, ha lenne akkor meg bepánikolok és teljes erőmből taszítom magamtól. Ilyen ostobaságot... Mindjárt széghasad a fejem is. Miért ilyen bonyolult minden?!

Bonyodalmak.

         Sikeresen elintézem magamnak egy kis plusz gondolkodást és töprengést. Mindig arra vágytam hogy legyen valaki aki szeret, törődik velem, megvigasztal, és velem van. De most hogy megkaphatnám nem kell..egyszerűen nem. Nem tudom mért; talán mert túl könnyen megkapnám, vagy mert félek mások véleményétől - hogy mit szólnának hozzá hogy együtt vagyunk vagy hogy hogy néz ki , félek attól mi lesz ha elhagy, ha csak fájdalmat hagy maga után? Ezek azok az okok? Nem hiszem. Ő túl jó, én meg ismerem magam... könnyű engem elcsábítani bármi másra, akár jó, akár rossz. Nem szeretem Őt annyira hogy ha jön egy jobb ne hagyjam el. Borzasztó egy tulajdonság. Én még nem állok készen szerintem, de lehet hogy tévedek és életem legnagyobb baklövését fogom elvéteni, de nem érdekel. Nem akarom megtéveszteni, nem akarom áltatni, mivel tudom milyen érzés. Éveken keresztül áltattak engem... Sokkal jobb ha megmondod az illetőnek hogy mi a helyzet, minthogy az utolsó pillanatban a földön koppanjon és kapjon egy hatalmas pofont, szerintem ez a legrosszabb érzés a tehetetlenség után. Hiszen nem tudsz tenni semmit az ellen hogy mit érzel és ki iránt, és sokszor ezzel megbántasz embereket, de egy idő után erre mindenki rájön. Ijesztő érzés szeretni valakit, hogy tudod akár 2 szóval a mélybe taszít és mindennek vége. Sokan rettegnek ettől, és ezt nem vallják be inkább gyorsan, csendesen eltűnnek hogy ne érezzék azt az ürességet ami maradna.
             Most nekem nincs időm, nincs erőm egy kapcsolatba belekezdeni. Ott a suli, a hobbim, a családom,  és a lakás , na meg a sok ember akiket imádok. Én akkor érzem magam biztonságban ha szabad vagyok, ha nincsenek kötöttségek, ha nem kell másoknak megfelelnem. Nekem más a nézőszögem a világról mint a legtöbb embernek. Úgy vélem minden ember önző a maga módján; hiszen valljuk be vannak olyan tetteink, és gondolataink amikor senki mással nem törődünk csak magunkkal. És miért? Mert tudjuk hogy ennek az egésznek egyszer vége, csak egy életünk van és boldogok akarunk lenni akármennyi időnk is van. Engem nem érdekel a halál, nem érdekel mások véleménye, igaz nem sűrűn állok elő ezzel a mondattal hiszen ha valaki azt mondja a másikra hogy önző akkor ott lesz hajtépés!:D De igaz! Akármennyire is fáj, én így látom a világot, próbálok minél többet foglalkozni másokkal, hogy hátha én gondolom rosszul ezt az egészet, de eddig még nem sok mindenre jutottam. Bonyolult ez az egész, mert különbözőek vagyunk, mások a vágyaink, az álmaink, az érzéseink és az életünk. Nehéz megérteni a másikat, de nem lehetetlen.

Ahhoz igazán élj nem sok dolog kell;szeress teljes szívedből, legyél boldog, szabad, őszinte, és ne félj az új,váratlan dolgoktól, de a legfontosabb fogadd el magad, hiszen nem hiába vagy olyan amilyen!;)) Legalábbis nekem ennyi elég hogy boldog legyek:)

Nosztalgia vagy mégsem..?

        Most egy kicsit leléptem otthonról és itt vagyok a keresztszüleimnél. Gondoltam egy kicsit kipihenem magam amíg itt vagyok, de nekem kell vigyázni a 2 kis uncsitesómra. Iszonyatosan elevenek és hangosak...de komolyan, elképesztő hogy egy ilyen kis valami hogy tud kiadni magából ekkora hangot. Lehet hogy jobban jártam volna ha otthon maradok?!

        Ez az idő egyszerűen nem hiszem el...március van és havazik..sooo cool! Remélem mostmár lassan jön a jó idő.:))

Hahahh

Március vége van és szakad a hó, természetesen ez nálam azt jelenti hogy megnövekszik a baleseteim száma egy órával ezelőtt úgy hanyatt vágtam magam a teraszon hogy még most is fáj- köszi tavasz!;)
A hétvégém is eltelt bár nem úgy ahogy terveztem, de tűrhető volt. A táncverseny nqgyon jó volt, csak a zsűri nagyon bunkó hangulatban volt és nem értem hogy miért...de a csoportommal akkor is tudjuk hogy jók voltunk, mert tényleg azok voltunk! :D  Meg szenvedős és hisztis hangulatomban voltam, hát...senki nem örült neki.:D Igazából lehet hogy a hiszti tárgya miatt, mert megint  ez a " miért nincs barátom?" volt.
De találtam valamit ami jobb kedvre derített és próbálok ebben hinni :" az hogy egyedül vagy nem azt jelenti, hogy nem vagy elég jó, hanem azt hogy kivárod amit megérdemelsz." Hát ha ebből indulunk ki már annyit vártam, hogy valami nagyon jót kell kapnom!;DD

Na majd még jelentkezem, amint történik valami izgalamas:)<3

Ilyen nincs!

Komolyan mondom. Persze én legyek az erős, meg a megértő amíg a szüleim egymással veszekednek és nekem mondják a nyűgjeiket! Én mindenkit vigasztalok és meghallgatok. Mindenkinek próbálok megfelelni, de nem megy. Engem ki fog meghallgatni és vigasztalni? Ki lesz mellettem amikor kellene valaki? Nem is érdekel hogy velem mi lesz, de nem akarok másokat megbántani, főleg nem a szüleimet. Soha nem tudnék rájuk haragudni és nagyon szeretem őket. De ezt nem fogom bírni, eddig nagyon sok mindennel megbirkóztam de ez szerintem nem fog menni.:'(

" Hajts vagy halj meg!"

Kitaláltan végre, ezt fogom magamra tetováltatni. Lehetőleg minél előbb... Ez jellemez engem, olyan boldog vagyok hogy megtaláltam ezt a kis idézetet a Halálos iramban c. filmben. Már csak valami szép kis minta kéne, de majd beszélek a csávóval, Sátánnal hogy neki mi a véleménye!? :DD

Jól kezdődik ez a napom remélem nem fogja elrontani semmi!!;)<3

New life

      Hát nem is tudom, fura megint blogot vezetni, de legalább ide leírhatom mi történik velem, és hogy mit érzek anélkül hogy bárkit is megbántanék. Elég bonyolult mostanság az életem, a gyerekkorom se volt semmi, de most egy kicsit bonyolultabb minden.
      A szüleim per pillanat ölik egymást, oké tudom nem könnyű a válás, de egy kicsit modorálhatnák magukat ( mások előtt). Vicces mert ebben nagyon profik lettek, telefonon is simán veszekednek,sms-ben is minden lehető módon. És amikor a kettő egyszerre mondja hogy milyen **** a másik, hát az nagyon "kirááály"! De akármennyire is tönkretesznek soha nem bántanám egyiket se, ez a nagy  baj; hogy én soha nem azzal foglalkozok hogy nekem mi a jó, hanem hogy mitől lesz jobb a másiknak(legalábbis a barátnőim szerint ez a fő probléma).
     Sok ember szerint elég erős vagyok hogy ezzel egyedül is megbirkózzak, csak néha már sok...ettől függetlenül mindig vidám vagyok<--egyszerűbb mint magyarázkodni. Ez mondjuk mind lényegtelen ha az ember tudja értékelni még a legkisebb örömöt is a mindennapjaiban.Próbáld meg meglátni a jót,akkor is ha néha nehéz!:))♥

Ez egy cool szám: the real thing :)