Summer ♡

Boldog vagyok. Nyár van. Már most érzem h mennyi mindent tartogat ez a nyár, most még dolgozok, de majd július közepétől...:)) Új emberek, új helyek és a szerelem városa vár. Verona- már annyira várom hogy ott legyek, megnézek mindent és nem fog érdekelni h ki mit gondol rólam, vagy mi  a véleménye az életemről, a tetteimről én, én vagyok/leszek/voltam, és ezen senki és semmi nem fog változtatni!:)

Egy film amit érdemes megnézni : Levelek Júliának. Csodaszép egy film.:)♡ 

Semmi

Nem történik semmi. Nincsen semmi. Unatkozom.

:))

Meg lesz a tetkóm, olyan gyönyörűszép legalábbis szerintem. De hát elég ha nekem tetszik, nem?!- Én fogom viselni egy életen keresztül:) Na ilyenem lesz csak a varrógép nélkül és fekete.fehérbee- már alig vároom!:DD

 Meg voltam dokinál a lábammal, vagyis a bokámmal, és lehet h meg kell műteni. és ez eléggé elszomorít, mert ha műteni kéne akkor nem táncolhatnék elég sokáig.:/ De reménykedjünk abban hogy nem kell:)

Eldöntöttem h nem fogok fiúk után futni, nem fogok küzdeni azért h rám figyeljen. Nem nekem kellene ezt tennem amúgy sem.Valamiért mindig olyat fogok ki akit biztos h nem érdekelek. Belefáradtam már, egész nyáron maradok a saját kis nyugalmamban:)

Dühroham+igazság

Szétvertem a kezem meg a szobám, totál ideg vagyok. Most volt a táncversenyünk ez alapján dőlt el hogy bejutunk-e az EB döntőre vagy sem. Erre nem beleakad a lábam abba a kibaszott szoknyába?! Komolyan mondom a sírógörcs kerülgetett, de mivel nem szoktam sírni főleg mások előtt nem, ezért inkább ütni szoktam-fizikailag vezetem le a feszültséget. Szerencsére már félig lehiggadtam.

~mindig lesz egy olyan ember, akire gondolva azt kívánod hogy: "bárcsak vele lehetnék", még ha tudod is, hogy Ő viszont nem akar veled lenni.~ Igaz, túlságosan is. Szeretem. De több okból kifolyólag ha szeretne se lehetnénk együtt, mivel én nem fogom elkövetni azt a hibát. Nem kívánom senkinek azt a kín szenvedést amit én éltem át. De köszönöm, mert ennyi idősen olyan dolgokat éltem már át,amiket egyes emberek egész életükben nem tapasztalnak. Igaz ezt a baklövést soha többé nem fogom felemlegetni, csak annyit hogy " igen, megbocsátottam teljesen, de nem fogom soha elfelejteni, ez mindig bennem lesz.. Na de ami a lényeg, ez a srác is benne fog maradni örökre a szívemben akármit is teszek. Ez van!

I don't care the people what say..I will be happy and free! ;))

...

Volt egy srác akibe 1,5 évig teljesen bele voltam esve. Aztán törzéntek dolgok és nem lett belőle semmi. Egy fél évig alig beszéltünk, és most megint jóban vagyunk. De ez nem jó ma megint azt éreztem..ugyanazt amit másfél évig. Soha nem fogom tudni elfelejteni, erre most rájöttem. Attól félek hogy nem lesz még egy olyan srác akit ennyire tudnék szeretni. Miért nem tudom kitörölni az életemből?! Azt hittem már elmúlt, hogy már nem szeretem...de sajnos mégis...nagyon!

Hisztirohaam..

Elegem van mindenből, legfőképp magamból. Ha fejre állok se leszek képes soha elfogadni magam. Valamiért utálom magam; a külsőm, a természetem, mindent gyűlölök! Ha én nem tudom elfogadni magam, miért várom el hogy más elfogadjon?! Nem kell nekem senki és semmi, tökéletesen megleszek egyedül, mint mindig.